Szoftver · műhelyjegyzet · 2026. május

Az ismételhető lefutás

A játékszoftver mechanikája addig nem tárgya a füzetnek, amíg egy lefutás nem hívható elő újra. Az Ismétlő mag ennek a követelménynek a neve, nem egy terméké.

Sötét fémrács, néhány cella borostyánfénnyel, egy cella mélyzöld fénnyel
Az állapottér rácsa. A világos cella az a lépés, amelyet a napló megőriz.

Egy asztali szabályt újra lehet rakni. Egy szoftveres kört gyakran nem: a véletlen forrás továbbment, az óra mást mutat, egy lebegőpontos összeg a másik gépen egy hajszállal máshol kerekít. A hiba, amely „egyszer megtörtént”, elemzés nélkül anekdota. A ezt az anekdotát jegyzőkönyvvé teszi.

A minimum, amelyet a füzet elfogad egy szoftveres modell leírásánál: a kezdőállapot, egy egész magérték, és a játékosok döntéseinek naplója. Azonos hármas, azonos sorrend. A véletlen események — lap húzása, jelölő — a magból következnek, nem a gép órájából. Így a is ugyanazt a paklit adja, valahányszor a mag ugyanaz.

A gyakorlatban három helyen törik. Az első a rejtett óra: egy animáció hossza beleszól a szabályba, és a hossz gépenként más. A második a párhuzamosság: két üzenet sorrendje nincs a naplóban, csak „nagyjából egyszerre” érkezett. A harmadik a számábrázolás: ugyanaz a képlet két környezetben két kerekítést ad, és egy küszöbös éppen ezen a küszöbön vált. A Küszöbpont asztalon ártalmatlan. Szoftverben egy kerekítésből másik stratégia lesz.

Hír helyett követelmény

A füzet nem tudósít termékekről, és nem nevezi meg a műhelyeket. A 2026-os tavaszi körben azt a mérnöki szokást néztük, amely a zárt próbák naplóját a magértékkel együtt őrzi. Ahol ez megvan, egy vitás kör újrafuttatható, és a vita a szabályra száll. Ahol nincs meg, a vita a memóriára száll, és a mechanika kicsúszik az elemzésből. Ez a különbség a hír: nem egy cím, hanem egy hiány.

Az ettől még nagy lehet. A napló nem a teljes teret őrzi, csak az egy lefutásban érintett cellákat. Elemzéshez ennyi kell. A többi cella a modell lehetősége, nem a történés.

Szótár