Információ · 2026. szeptember

Amit a játékos nem lát

A sakkban a tábla a közös tény. Egy zárt pakliban a tény nagyobb, mint a látvány. A kettő között nem hangulat van, hanem az .

Egymásra helyezett áttetsző lapok halvány csomópontokkal
Egy halmaz: azok az állások, amelyeket a játékos a saját lapjáról nem tud szétszedni.

mellett a ága egy konkrét játszma. A játékos minden csomópontban tudja, hol áll. A go és a sakk ilyen. A véletlen ettől még beléphet — egy nyilvános jelölőfordítás esemény —, de a múlt nem titok.

mellett több fizikai állás ugyanúgy néz ki. A zárt dominóban a saját kéz ismert, a húzópakli sorrendje és a másik kéz nem. Ezek az állások egy halmazt alkotnak. A stratégia nem választhat külön-külön a halmaz elemeire, mert a játékos nem tudja, melyikben van. Egy döntést rendel a halmazhoz.

Vegyünk egy négylapos, szerkesztőségi paklit: két világos, két sötét lap. A játékos egyet lát a saját kezében, a másik hármat nem. Ha a kezében világos van, a maradékban egy világos és két sötét lap bármilyen sorrendje ugyanahhoz a hírhez tartozik. Három sorrend, egy halmaz. A „mindig a sötétre számítok” mondat ezen a halmazon értelmes. Az a mondat, hogy „a második lap sötét, tehát…”, már nem az: ezt a játékos nem látja.

Amit gyakran összemosnak

A véletlen és a hiányos információ nem ugyanaz. A Kőhalomban nincs véletlen és nincs hiány. A Küszöbpontban van nyilvános jelölő, de a dobás után mindenki ugyanazt látja: a véletlen megtörtént, az információ teljes. A zárt dominóban a húzás véletlen, és utána is hiányos marad a kép, amíg a lap le nem kerül.

A hiányos információ mellett is létezhet, de a stratégia tárgya a halmaz, nem a fizikai csomópont. Aki a fát a sakkbeli módon olvassa egy zárt paklin, olyat optimalizál, amit a játékos nem tud megtenni. Ez a modell leggyakoribb törése, és ezt a füzet inkább kiírja, mint elsimítja.

Szótár